Hosszúhetény község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Baranya megye
Kistérség: Komlói kistérség
Lakosság: 3360 fő
Terület: 45.27 km²
Népsűrűség: 74,22 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 72

Fekvése

Hoszzúhetény festői fekvésű falu a Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő délkeleti lankái és a Hármashegy lába közti völgyekben és dombokon, a 6-os főúttól néhány kilométerre, Pécs-től 18 kilométerre kelet-északkeletre, Pécsváradtól nyugatra, Komlótól délkeletre helyezkedik el.

Közúton nyugatról és keletről Pécs, illetve Pécsvárad felől a 6-osról Hird településnél Komló irányba fordulva közelíthető meg. Észak felől Komlóról az út a Mecsek hegység völgyeiben szerpentineken halad a község felé. Jól elérhető Baranya keleti és északi részéből is Szászvár és Mágocs irányából. Komlótól 10, Pécsváradtól 12 kilométer a távolság. Nevéhez méltóan a falu elejét és végét jelző tábla közt több kilométer a távolság és a falu hosszan benyúlik a Zengő és a Hármashegy felé is. Közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozik két gyönyörű fekvésű hegyi falucska, Püspökszentlászló és Kisújbánya is.

Története

A mai Hosszúhetény már a kőkor emberének is lakhelyül szolgált. A falutól délnyugatra egy neolitikus pengét találtak. Az újkőkor késői szakaszában élt lengyeli kultúra képviselőire vonatkozóan telepre utaló adattal rendelkezünk. A Dömösön (domb) és Csókakőn (domb) talált edények és szerszám alakú bronz leletek azt bizonyítják, hogy a Vasastól (Pécs része) a Dömösig terjedő domboldalon nagyobb bronzkori telep volt. A késői vaskorból került elő egy un. gyaluforma (csiszolt kővéső) és egy barbár ezüstérem.

A község templomának légifelvétele

A rómaiak is megtelepedtek itt. A ma már nem használt strandfürdő ásásakor, évtizedekkel ezelőtt, előkerült két aranypénz Traianus idejéből. Jelentős római kori emlékeket találtak Csokoládépuszta környékén és a Somkerék-dűlőben: római villa, római sírok és más szórvány leletek kerültek elő a villa környékéről. A falusiak máig mutogatják egy római kori út feltételezett maradványait.

A népvándorlás idején elnéptelenedett vidékre bajorok, főként pedig szlávok telepedtek le. Források nincsenek, de a hetényi hagyomány szerint a magyarok betelepedése után a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye.

István király 1009-ben megvetette a pécsi püspökség alapjait. Ezzel közel egyidejű a pécsváradi bencés apátság alapítása 1015-ben. A Vas-hegy (a Zengő) környékének minden faluját az apátság szolgálatára rendelte a király, így Hosszúhetényt is. Hetényt először az apátság alapítólevele említi, amely szerint már 998-ban az apátság birtoka volt. A tatárjárás itt is pusztított, de a lakosság el tudott bújni az erdőkben. A helyet a pécsváradi konvent nemes jobbágyai lakták. Egy 1292-1297 körüli tanú névsorban az apátság 10 hetényi nemes jobbágyát is felsorolják. 1543-ban Pécs elestével török kézre került. A lakosságot ismét megvédték a hegyek. Hetény a középkorban megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. Mai területén tulajdonképpen több kis falu osztozott, amelyeknek nevét már csak dűlőnevek őrzik: Kovásséde, Becő, Nádas, Perény, Ormánd. Ormánd neve szláv eredetű, völgyet jelent.

A népesség alakulása

A helyi önkormányzat adatai szerint:

Névtörténet

A falu neve (Heten) a hét számnévnek lehet származéka, vagy egy másik feltevés szerint a törzsnévszerű szétszórtságban jelentkező Hetény helynevek valamilyen népcsoporthoz kapcsolódnak (Lovászhetény, Tiszahetény, Hetényegyháza).

Lehet, hogy személynévi eredetű, tehát lehet, hogy azonos a magyar Hetény személynévvel. A megkülönböztető Hosszú- előtag a falu kiterjedésére, elnyúlt alakjára utal. A község lakosai szerint a falu nevét Hetény vezérről kapta, akinek itt birtoka volt (és Bocz Gyula helyben élő művész jóvoltából a faluban szobra is van). Szóban és írásban is léteznek különböző változatai: Hetény, Villa Heten, Hetin, Hőszű Hetyny, Hoszu Heten, Hoszu Hetteny, Hoszszu Hetény, H.Heteny, Hoszuhetény, Hoszszu- Hetény, Hoszszú-Hetény, H.hetény, Thetey, Hethen... Az első adat 1015-ből származik, az írásmód ekkor Thetey (a Szent István király által az ekkor alapított pécsváradi bencés apátságnak adományozott területek közt).

A Hetény nevű Kárpát medencei településekkel Hosszúhetény rendszeres kapcsolatot szervezett.

Látnivalók

A romantikus hangulatú, hegyekkel, völgyekkel tarkított táj 1977-től tájvédelmi körzet. Növényvilága igen gazdag, különlegességei a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp), a nagy ezerjófű, a leánykökörcsin, a zergevirág. Hosszúhetény határából a hetényi pincék közt, illetve Püspökszentlászló felé gyalogolva is utak indulnak a Zengőhegy csúcsára.
A község lakosságának nagy része a 18. században földműveléssel foglalkozott, a Daragó-forrás vizét pedig malmok hajtására használták. (Az 1815. évi malomösszeírás adatai szerint Hetényben 14, az 1828. évi szerint 12, 1842-1844. évi szerint 16 malom volt.) A malomépületek közül több megtekinthető ma is.
A mai Kisújbányán 1760 körül üveghuta létesült és 1809-ig működött. A Pusztabánya dűlőben több 18. századi üveghuta maradvány került elő. A már elnéptelenedett faluban két hutát helyreállítottak, ezekben alkalmanként ma is fújnak üveget. Ritka látványosság a Kisújbánya és Óbánya közt húzódó patakvölgy. A kisújbányai út felől gyalog megközelíthető a Márévár.
Hosszúhetény falu barokk katolikus templomát 1733-ban kezdték építeni, 1783-ban fejezték be, és Szent Miklósnak ajánlották. Freskóit Gebauer Ernő pécsi festő készítette.
A gazdag helyi népi kultúra nemzetközi hírű ápolója a Hosszúhetényi Népi Együttes.
Hosszúhetény évszázadok óta szőlőtermelő hely kiváló fehérborokkal, pincevárosa a falunál is nagyobb és egyik-másik pincében előzetes megbeszéléssel vendégeket is fogadnak. Hosszúhetény Pécsváraddal együtt a Mecsekalji Történelmi Borvidék keleti termőkörzetét alkotja.

Évente tartott rendezvények

Márciusban lovastalálkozó
Májusban állatvásár és nemzetközi talicskatoló olimpia [1]
Júniusban a püspökszentlászlói búcsú
Szeptemberben a szüreti ünnepségek
Novemberben a kisújbányai Márton napi búcsú
Decemberben az adventi vásár

Testvértelepülések

Morolo, Olaszország
Hetin, Szerbia

Önkormányzat címe

7694 Hosszúhetény, Fő utca 166.
e-mail:
Weblap:

Következő községek

További községek